Az idegen nyelveket azért hívjuk idegennek, mert különböznek a magyartól. Ezt mindenki tudja, aki valaha is tanult már nyelveket. De mi következik ebből?

Az idegen nyelvek más szavakkal fejezik ki ugyanazokat a dolgokat, mint mi. Például a hét (mint időegység) nem hét lesz, hanem semajno. A végződés (lezárás) nem vég, hanem fino. És még ezt a kettőt sem úgy rakja össze, ahogy a magyar (a hét vége = hétvége, szó szerint fordítva *finodesemajno lenne), hanem szimplán egymás mellé rakja őket: semajnfino („hétvég”).

De ezen túl is vannak különbségek, mégpedig a szavak használatában. Például: míg a magyar nyelvben az időt mindig egyszerű számnévvel fejezzük ki (nyolc óra van), addig az eszperantó erre mindig sorszámnevet használ (estas la oka horo = „a nyolcadik óra van”).

Emögött nincsen különösebb logika, ez csak egy szokás. Magyarul is mondhatnám úgy, hogy „éjfél óta most telt el a nyolcadik óra”, meg is értenéd, nyelvtanilag is hibátlan lenne, csak... nem így szoktuk mondani. Hanem úgy, hogy nyolc óra van.

A tanulás során érdemes nagyon figyelni a magyar nyelvtől különböző kifejezésekre. Egyrészt így könnyebb tanulni, hiszen tudni fogod, hogy mikor támaszkodhatsz a már anyanyelvi szintű magyar nyelvtudásodra, és mikor nem. Másrészt pedig az eszperantó nyelvvizsgán is nagyon figyelnek ezekre a részletekre.

Érthető, miért: az eszperantó nyelvtana nem nehéz, azt bárki meg tudja tanulni. A jó és a rossz tanulók sokkal könnyebben elkülöníthetők, ha azt nézik: ki az, aki egyszerűen csak egymás után teszi az eszperantó szavakat (de magyar aggyal, magyar szabályok szerint), és ki az, aki tényleg tudja, hogy hogyan működik az idegen nyelv.

Ilyen mély tudást megszerezni persze nem könnyű, de nem is lehetetlen. A lényeg az, hogy a szavakat ne csak szótárból tanuld: ne azt mondogasd magadban, hogy óra (időegység) = horo, horo = óra (időegység)! Ebből ugyanis még nem tudod meg, hogy az adott szó használata különbözik-e a magyartól.

A szavak szótári formájának elolvasása után keress példamondatokat, amikben már az eszperantó logikája szerint vannak elrendezve a szavak. Például így:

óra (időegység) = horo

• Kioma horo estas? = Hány óra van?
• Estas la 7-a horo. = 7 óra van.
• Je kioma horo komenciĝos via favorata telenovelo? = Hány órakor kezdődik a kedvenc tévésorozatod?
• Je la 8-a. = 8-kor.

Ha rátalálsz egy ilyen „rejtett” különbségre a magyar és az eszperantó között, azt húzd alá színes tollal, és később is ismételd át. Ha így csinálod, akkor már nem szavakat, hanem valóban nyelvet tanulsz.

Az eszperantó szókincsét tudatosan kicsire tervezték, hogy a nyelv megtanulását megkönnyítsék. De még ez a szűk szókincs is szótárakat tölt meg. Mit tanuljon a diák, ha gyors sikerre törekszik?

Szavak és szóösszetételek

Az eszperantó sok módszert használ arra, hogy a szókincset minimálisra csökkentse. Amit csak lehet, összetett szavakkal fejeznek ki. A krumpli például összetett szó, sok más európai nyelvhez hasonlóan földialmának nevezik:

tero = föld

pomo = alma

terpomo = krumpli

„Burgonya”, „pityóka” és más hasonló szavak nincsenek.

A szóképzés elve persze egy idő után a saját farkába harap, és olyan szó-szörnyetegek jönnek létre, aminél már jobb egy-egy új szót bevezetni. A kórház szóra például az első időkben a malsanulejo kifejezést ajánlották, aminek a pontos jelentése: „beteg emberek helye”. Ez azonban egy többszörösen összetett szó, mert a sano = egészség szóból képzik a mal- ellentétképzővel („nem egészséges”, azaz beteg), az -ul- személyképzővel („nem egészséges személy”) és az -ej- helységképzővel („beteg személy helye”).

A malsanulejo kifejezésből teljesen hiányzik a kórházak nemzetközi jelzése: a H betű. Érthető, hiszen az az angolban és más nyelvekben meglévő hospital rövidítése. Viszont éppen a közérthetőség és a bonyolult összetétel elkerülése érdekében sokan átvették ezt a szót, és ma a kórházra már két szó van: a malsanulejo-n kívül mondható úgy is, hogy hospitalo.

Az elvárt eszperantó szókincs

A további rizsát levágva: rengeteg szó van, amire szükség lehet a nyelvvizsgán, de mindet megtanulni sokáig tartana. Hogy a tanulók dolgát megkönnyítse, Vizi László, aki már sok évtizede foglalkozik nyelvtanítással, összeállította az elvárt szavak szókincsét. Ez az alig 15 oldalas szótár olyan átfogó és mély szókincset ad, aminek az ismerete már jó alapot biztosít a nyelvvizsgához.

Laci jóvoltából a szótár ingyenesen hozzáférhető, a képre kattintva letöltheted:

Természetesen ezekből a szavakból rengeteg más szót is képezhetsz az eszperantó szabályai szerint. Ezért a szótár megtanulása után már több ezer szavas, átfogó szókincsed lesz, aminek a magabiztos használatával jó eséllyel indulhatsz a nyelvvizsgán.

A szavak tanulása az idegen nyelvek tanulásának egyik legnehezebb része. Nincs ez másként az eszperantóval sem. Vagy mégis?

Az eszperantó tanulása általában két szakaszra bontható. Az elsőben leginkább nyelvtani elemeket tanulunk meg, mint az igeragozás, a névelők és a kötőszavak. Ebben a szakaszban is kell szavakat tanulni, de egy jó tankönyv ilyenkor még kevés szóval dolgozik, és főleg a nyelvtanra koncentrál.

A második szakaszban a tanuló már majdnem teljesen ismeri az eszperantó nyelvtanát (ez elég gyorsan elérhető, mivel a nyelvtant szándékosan egyszerűnek tervezték). Innentől kezdve főleg arra van szükség, hogy minél könnyebben, minél választékosabban beszéljünk, tehát bonyolult mondatokat és kifejezéseket is gondolkodás nélkül tudjunk mondani vagy megérteni. Általában ilyenkor kezd el az ember nagyobb mennyiségben szavakat tanulni, és ilyenkor szembesül azzal a kérdéssel: hogy a fenébe jegyezzem én ezt meg?

Szavakat tanulni az eszperantóban is kell. A természetes nyelvekhez képest az adja az egyetlen könnyebbséget, hogy itt a szavak képzése teljesen szabályos. Ez azt jelenti, hogy ha egy szót megtanulsz, akkor azt bármilyen más szóval összekombinálhatod a már ismert nyelvtani szabályok szerint. Így összetett szavakat is viszonylag könnyedén alkothatsz.

Másképpen mondva, az eszperantóban nem csak azokat a szavakat használhatod, amiket mások már használnak, hanem bármilyen szabályosan képzett szóalakot. Az egyetlen feltétel az, hogy amit kitalálsz, az pontosan azt jelentse, amit mondani akartál.

Azért persze az eszperantó sem csak szabályosan képzett szavakat használ. A lernejo például szó szerint azt jelenti: „a tanulás helye”, „tanulda”, de úgy fordítják: iskola. A lernejo tehát elvileg jelenthetne az iskolán kívül egyetemet, vagy éppen kollégiumi tanulószobát is (ahová visszavonulnak a diákok, ha tanulni akarnak), de mégis egy ennél szűkebb értelemben használják. Viszont más nyelvekben minden szó és képzőhöz meg kell tanulnod, hogyan használják, és hogyan nem. Például a „tanulda” szó magyarul teljesen szabályos lenne, érthető is, de mégsem használjuk. Az eszperantóban azonban csak a szavak egy kisebb része ilyen. Minden más szót szabadon* kombinálhatsz bármivel, hogy kifejezhesd a mondanivalódat.

*Ez nem vicc

Az eszperantóban a nyelvtan jelentős részét a képzők teszik ki, amiket lényegében szabadon oda lehet ragasztani bármihez. A szógyökökhöz akárhány képző csatlakozhat, és ezeket mindig balról jobbra kell értelmezni. A pensiulino kifejezés például nyugdíjas hölgyet jelent:

pensio = nyugdíj

-ul- = személy

-in- = nőnem

-o = főnév végződés

A képzők alkalmazásának lényegében csak a valóság szab határt. Például nyelvtanilag teljesen szabályosan lehet bármely szóhoz hozzákapcsolni az -ejo végződést, ami a dolgok jellemző helyét jelenti. A baj csak az, hogy számos dolognak nincs egyetlen helye, ahol jellemzően megtalálható, vagy ha van is, azt nem szoktuk külön emlegetni. Például a poharak helye nem csak a konyhapolc lehet, hanem ugyanolyan gyakran találunk poharakat egy étkezőasztalon, vagy egy kocsmában. Így általában nem képezhetjük a glaso = pohár szóból az -ejo képzővel a glasejo = a pohár helye szót, mivel ennek nincsen különösebb értelme.

Viszont, és ez is az eszperantó szabadságához tartozik, a képzést semmilyen nyelvtani szabály nem tiltja meg. Ha te konkrétan azt akarod mondani valamikor, hogy ez itt „a poharak helye”, akkor nyugodtan használhatod a glasejo szót, akkor is, ha korábban soha senki sem használta még ezt a szóalakot.

A dolgok természeténél fogva bizonyos képző-kombinációk gyakrabban fordulnak elő, mint mások. Az -ul- képző például tipikusan megelőzi az -in- képzőt, mivel az -ul-, a személyek csoportja a nagyobb kategória, aminek a nők csak egy alcsoportja. De ez sem nyelvtani szabály, pusztán csak a dolgok rendjéhez való alkalmazkodás.

Ahhoz persze, hogy szavakat képezhess, pontosan tisztában kell lenned az egyes képzők jelentésével. Ez néha nem könnyű, mert bizonyos képzőket átvitt értelemben is használnak, másokat viszont sohasem. Az antaŭ például azt jelenti: előtt, és egyaránt állhat térbeli és időbeli értelemben. Az után szót viszont már eltérően kell fordítani attól függően, hogy időbeli (post) vagy térbeli (malantaŭ) utánkövetésről van szó:

És vannak olyan képzők is, amiknek nincs önálló, jól meghatározott jelentésük. Ilyen az -um-. Ezt akkor lehet használni, ha más képzővel a te mondanivalód nem fejezhető ki. De mivel nincsen igazi jelentése, a hallgatóságnak még ekkor is nehézséget okozhat megérteni, mire is gondoltál. Így, bár nyelvtani szabály sohasem tiltja az -um- használatát, a gyakorlatban nagyon ritkán használatos.

Avagy mire számíthatsz az Origó nyelvvizsgán? Nem csak eszperantó tanulóknak!

A középfokú nyelvvizsga alapvetően két részből áll, az írásbeliből és a szóbeliből. Ezeket „A” és „B” betűvel is jelölik. A nyelveket (az iskolán kívül) alapvetően szóban használjuk, ezért a szóbeli kapta az ábécé első betűjét, és az írásbeli a B-t. A „C-típusú nyelvvizsga” azért olyan gyakori elvárás, mert a „C” azt jelöli, ha mindkettő megvan. (Már matekórán is tanultad a Pitagorasz-tételt, hogy ánégyzet meg bénégyzet egyenlő cénégyzet.)

Az írásbeli és a szóbeli egymástól függetlenül is letehető. Ez főleg azért jó, mert ha az egyik nem sikerül, attól még a másikat nem kell legközelebb újra megcsinálod. És megteheted azt is, hogy először csak az írásbelit csinálod meg, a szóbelire pedig csak akkor fizetsz be, amikor már tényleg készen állsz rá. Általában ugyanis az írásbeli szintjét könnyebben lehet elérni.

Még akkor is, ha egyszerre jelentkezel szóbelire és írásbelire, előfordul, hogy két külön napon tartják ezt a kettőt.

A papírmunka

Az írásbeli most, 2013 júniusában úgy néz ki, hogy bemész egy terembe, ahol kapsz 3 órát négy feladat megoldására. Helyileg ez a terem sokfelé lehet, nem feltétlenül kell bemenni az ITK pesti központjába. Vizsga közben enni, inni és sminkelni szabad, telefonálni vagy táncolni azonban nem.

Az írásbeli feladatokban összesen 80 pontot lehet szerezni, ebből legalább 48-at (60%-ot) kell kapnod ahhoz, hogy a „B-típusú” vizsgán átmenj.

1. A teszt

Az első feladatra fél órád van, ez egy sima tesztsor. Eszperantó nyelvű mondatok vannak benne, amiből ki van hagyva egy vagy néhány szó, és neked ki kell választanod a felkínált négy lehetőség közül, hogy melyik pótolja ki nyelvtanilag helyesen. A tesztíráshoz további tippek olvashatók egy korábbi bejegyzésemben.

A tesztben 15 pontot lehet elérni. A legtöbb vizsgafeladatban el kell érni egy bizonyos minimális pontszámot, a megszerezhető pontszám 40%-át, hogy a nyelvvizsga sikeresnek számítson. Azaz hiába remekelsz az egyik feladatban, ha a másikhoz már hozzá se tudsz szagolni. Ebben a teszt kivétel, itt nincsen minimumszint. Ennek ellenére mégis érdemes készülni rá, mivel ez a feladat otthon, egyedül is jól begyakorolható. A végeredmény számításakor pedig döntő lehet az a pontszám, amit itt szereztél meg.

2. Fordítás

A következő feladat egy rövid szöveg magyarra fordítása. Ez tipikusan egy kissé lebutított újságcikk, a hossza 1000-1200 betű (fél oldal).

Szótár szerencsére használható. Egyébként nem kell félni a szakkifejezésektől, nem lesznek benne ilyenek. A lényeg csak az, hogy a fordítás során

• érthetően, pontosan írd le magyarul az újságcikk tartalmát
• ugyanakkor ne tegyél hozzá és ne vegyél el az eredeti cikkből semmit. Tehát nem elmagyarázni kell, hogy miről szól a szöveg, ez nem a „mondd el a saját szavaiddal” feladat!

A fordítással 20 pontot szerezhetsz: ebből 15 pont jár a fordítás pontosságáért, és 5 a megfogalmazás magyarosságáért és érthetőségéért. Ha végül 8 pontnál kevesebbet érsz el, akkor buktad az írásbelit.

Erre a feladatra a legjobban úgy lehet készülni, ha veszel egy konkrét eszperantó nyelvű újságcikket, és lefordítod. Ha keresel egy eszperantó tanárt is, néhány ezer forintért biztosan ellenőrzi neked.

A gyakorlás során figyelj arra, hogy mindent ugyanúgy csinálj, mint a vizsgán. Tehát vedd a kezedbe a papír alapú szótárt, amit majd beviszel, és fordíts azzal. Elektronikus szótárat a vizsgán egyelőre nem szabad használni.

Persze figyelj arra is, hogy a vizsgán kb. mennyi időd lesz a feladatra. Ez úgy szokott kinézni, hogy a második, harmadik és negyedik feladatot egyben kapod meg, és a háromra együtt kapsz két és fél órát. Ha mindegyikre ugyanannyi időt szánsz, akkor 50 perc jut a fordításra, de szánhatsz rá ennél többet vagy kevesebbet is.

3. Fogalmazás

A harmadik feladat egy rövid fogalmazás írása, ez tipikusan egy levél szokott lenni. A levélért szintén 20 pont kapható, és ebből legalább 8-at el kell érni ahhoz, hogy az írásbelid sikeres legyen.

A vizsgaközpont honlapján azt írják:

A sikeres vizsgázó képes közlési szándékait megvalósítani írásban a célnyelven: általános, hétköznapi témákban képes részletes tájékoztatást adni, képes beszámolni eseményekről, képes saját vagy mások véleményét megfelelő módon közvetíteni és a szövegalkotáshoz szükséges nyelvi eszközöket helyesen használni.

A megoldás értékelése négy szempont figyelembevételével történik:

• tartalom,
• kommunikatív hatás,
• kifejezésmód
• és nyelvhelyesség.

A vizsgázó megoldását minden egyes szempont alapján 0-tól 5-ig terjedő skálán értékeljük.

A levélírásról bővebben itt. Szótár itt is használható, különösen jól jöhet a tematikus nyelvvizsgaszótár.

4. Szövegértés

Az utolsó feladat olyan, mint az iskolában: egy eszperantó nyelvű szöveget kell elolvasnod, és válaszolnod a feltett kérdésekre. A kérdések és a válaszaid magyar nyelvűek lesznek, tehát itt csak az olvasásra kell odafigyelned. Szótár itt is használható.

Ez a szöveg is egy újságcikk lesz, de jóval hosszabb, mint a fordításnál, ez kb. 3000-3200 betűs (1 oldalas). Valószínűleg nem kell az elejétől a végéig lefordítanod, nem fognak minden részletre rákérdezni. Ugyanígy lehetnek benne ritka vagy ismeretlen szavak is, ez teljesen természetes, nem kell mindent szót megértened. Persze jó, ha legalább nagyjából tudod, mi mit jelent.

A kérdések mindig egy-egy információra vonatkoznak. Például:  „Ki volt Ferenc József?” Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kérdések röviden megválaszolhatók, vagy hogy a válaszok a szöveg egyetlen bekezdésében lesznek. Persze előfordulhat, hogy a válasz egyetlen szó, de ez inkább ritkaság. Ha például egy interjút kapsz, és azt kérdezik, hol lakik az interjúalany, akkor a teljes lakcímét le kell írnod válaszként, olyan részletesen, amennyire csak az interjúban szerepelt. Ha az utcanév az interjú elején szerepel, a házszám meg a végén, közben pedig azt is leírják, hogy ez egy felhőkarcoló legfelső emelete, akkor neked három helyről kell összevadásznod a választ. 

A válaszaidat szigorúan magyar nyelven kell leírni; az eszperantó nyelvű válaszra akkor sem adnak pontot, ha egyébként helyes lenne!

A válaszokért összesen 25 pontot kaphatsz, ebből 10 a minimumszint, tehát ez az egész írásbeli legjelentősebb feladata. De nem feltétlenül kapsz minden kérdésért ugyanannyit, lehetnek fontosabb és kevésbé fontos kérdések. (Lehet, hogy a kérdések mellé oda lesz írva az is, hogy hány pontot ér. Ha így van, akkor ez a pontszám megsúgja, hogy körülbelül milyen hosszú lehet a válasz arra a kérdésre. Ha például egy kérdésre 2 pontot kaphatsz, akkor valószínű, hogy alapvetően két dolgot kell leírnod a válaszban.)

Az írásbeli minden feladatához használható piszkozat-papír. De ez tényleg csak piszkozat, a választ a válaszlapra kell írni. Ha a levélből piszkozatot írtál, de nem volt időd átmásolni a válaszlapra, akkor jöhetsz legközelebb is. Ezért piszkozatot csak akkor írj, ha nagyon jól be tudod osztani az idődet.

A duma

A szóbeli nyelvvizsga két részre bontható. Az egyik csoportosan is megcsinálható, a másiknál viszont egyedül kell állnod a sarat két vizsgáztatóval szemben.

1. Hallott szöveg értése

Ez a vizsgarész hasonlít az írásbeli 4. feladatára, a különbség csak annyi, hogy itt a szöveget nem leírva kapod, hanem magnóról hallgatod. Vagy húszan bementek egy terembe, ahol van minden széken egy magnó fejhallgatóval, és némi papírmunka után az összes magnón egyszerre lejátszanak egy hangfelvételt. A felvétel maga kb. 2 perces lesz, és háromszor fogják lejátszani neked, közöttük időt hagyva arra is, hogy leírd a válaszaidat. Az egész feladat kb. 20 percig fog tartani, és a válaszaiddal is 20 pontot szerezhetsz. Minimum 8 pontot el kell érned ahhoz, hogy a szóbelid sikeres legyen.

Erre a feladatra úgy lehet készülni, hogy eszperantó internetes rádiókat hallgatsz, és megpróbálod leírni szó szerint, amit mondanak. Azután ellenőrizheted is magad, mert például az Esperanta Retradio vagy a Radio Verda szó szerint le is közli az egyes adásai szövegét. Ez azért jó, mert így azt is megtudod, hogy egy-egy elharapott szó mit akarhatott jelenteni. (Tipikusan a „’stas” = estas, a „l’” = la, a „’n” = en, ha gyorsan mondják. A nyelvvizsgán egyébként nem szokták túlságosan gyorsan olvasni a szöveget.) A Svisa Radio Internacia már keményebb dió, náluk csak a korábbi adások hanganyagát lehet letölteni, a szövegüket általában nem.

Egy-egy szöveget otthon többször is meghallgathatsz, mint a nyelvvizsgán. Fontos, hogy csak akkor menj tovább, amikor már mindent értesz! Otthon nyugodtan használj szótárat, a vizsgán azonban erre nem lesz lehetőséged.

2. A rettegett szóbeli

A Rigó utcai nyelvvizsgák legendásan szigorúak. Ezt a hírnevüket leginkább a szóbeli beszélgetések miatt szerezhették. A szóbeli másik része ugyanis a vizsgáztatókkal folytatott beszélgetésből áll. Ez 3 részre bontható, amik elvileg 5-5 percesek lennének, de ezt nem fogják szigorúan betartani.

Az elején csak annyi a feladatod, hogy beszélgess az egyik vizsgáztatóval. Ő kérdezgetni fog, többek között azért is, mert közben ellenőrzi az adataidat: ki vagy, mikor születtél, stb. De nem muszáj a beszélgetésnek erre korlátozódnia, nyugodtan érinthetitek a hobbitokat is, és ha van kedved, akár te is kérdezhetsz egy-két dolgot.

Ideális esetben a vizsgán nem fogsz magyarul megszólalni, a beszélgetés az elejétől a végéig eszperantóul zajlik. Persze ha látják rajtad, hogy nem érted a kérdést, akkor elismétlik magyarul is; de ez nem túl jó kezdés.

A bemutatkozás során nem muszáj teljesen őszintének lenned. Ha nem szeretnél magadról beszélni, vagy nem tudod, hogyan mondják eszperantóul a vízvezeték-szerelőt, akkor nyugodtan füllenthetsz valamit. Csak ne zavarodj bele.

Hasznos kifejezések:

• subskribi ĉe la kardo = írja alá a keretnél
• invitletero = behívó levél, idézés (amin szerepel az azonosító számod)
• legitimilo = igazolvány (persona legitimilo = személyi)

Ezután jön a képleírás. Itt húzol egy pakliból két képet, és amelyik szimpatikusabb neked, arról beszélned kell 4-5 percig. Ha elakadsz, akkor a vizsgáztató feltehet segítő kérdéseket, de reméljük, hogy nem kell majd erre fanyalodnod.

Azt mondják, minden képen szerepelnek emberek, ezért érdemes jól megtanulni az emberek leírását: hogy néznek ki, milyen ruhában vannak, stb.

De nem elég, ha leírod a képet, elvárják azt is, hogy kissé elvonatkoztass tőle. Ha például egy balatoni strand van a képen, akkor elmondhatod, hogy

• ez egy kedvelt nyaraló-helyszín Magyarországon,
• úgy is nevezzük, hogy „a magyar tenger”, hiszen Magyarországnak nincsen tengerpartja, viszont ez Közép-Európa legnagyobb tava,
• a turizmus nagyon fontos a mai gazdaságban, és a Balaton az egyik leglátogatottabb látványosságunk, minden nyáron sok tízezer turista jön ide.

Persze nem muszáj pont ezeket elmondanod, ez nem földrajz-vizsga! Mondhatod azt is, hogy

• tavaly nyáron ott voltál a barátaiddal,
• az első héten sokat fürödtetek és remek volt,
• a második héten viszont állandóan esett az eső, ezért inkább moziba mentetek.

Tehát nem kell mély filozófiai eszmefuttatásokba keveredni. De mindenképpen kell, hogy valami eszedbe jusson a képről, hogy lássák, te tudsz egy találomra kiválasztott témáról is értelmesen beszélgetni.

A harmadik szakaszban egy kis szerepjátékot kell játszanod a vizsgáztatóval. Ehhez szintén húznod kell egy tételt. Ezen egy életszerű, de azért nem túl egyszerű helyzet lesz: például

• állást keresel,
• orvoshoz mész,
• szuvenírnek szeretnél venni egy palack 1956-os tokajit,
• vagy éppen a rendőrséghez fordulsz, mert ellopták a tárcádat.

Itt a siker az, ha látják rajtad, hogy tudsz értelmesen kommunikálni, azaz:

1. el tudod mondani a problémádat,
2. megérted, amit válaszolnak neked, és
3. nem tart órákig, mire lefordítasz magadnak egy-egy kérdést.

A felkészülésben segít a már említett tematikus nyelvvizsgaszótár, illetve az is nagyon jót tesz, ha eljársz eszperantó találkozókra beszélgetni. Ha erre nincsen pénzed, viszont van számítógéped, akkor internetes chatszobákban és Skype-os konferenciahívásokon gyakorolhatod a beszélgetést.

Szavak tanulásához azt szokták tanácsolni, hogy ne egyes szavakat, hanem egész mondatokat tanulj. Az ITK honlapján például fent vannak a szóbeli témakörei, elég részletesen. Vedd ezt a listát, és minden pontjához írj néhány mondatot! Írj egy-egy kis fogalmazást, unalmas, egyszerű, de nyelvtanilag helyes mondatokból. Például:

„A múltkor nagyon fájt a fogam. Felhívtam a fogorvosomat, és kértem, hogy vizsgáljon ki. Azt mondta, este nyolcra menjek a rendelőbe. Én félek a fogorvostól, de akkor már alig vártam, annyira fájt a fogam. Ő megvizsgálta a fájós fogat, és sajnos ki kellett húzni. Mennyibe fog kerülni? - kérdeztem, mire ő csak annyit mondott: - Inkább tűri a fájdalmat? Szerencsére kaptam érzéstelenítést, nem vagyok rá allergiás. Másnap már jobban voltam. Adott egy egészségvédő fogkrémet is. Jó orvos ez a doktor, csak nagyon sokba került a kezelés.”

A szerepjáték során rengeteg kérdést kell majd feltenned, ezért nem elég kijelentő mondatokat írnod, kérdezni is meg kell tanulnod. De alapvetően ilyen egyszerű az egész. A nyelvtanfolyamokon pontosan ugyanezt csináltatják veled, csak ott már pénzért.

Nem kell nyelvtanilag bonyolultan fogalmaznod, viszont gyorsnak kell lenned, pörögjön a beszélgetés! Nagyon jó például visszakérdezni: Én (Tamás / 20 éves / magyar) vagyok, és te? = Mi estas ..., kaj vi?

Ha egy-egy szó nem jut eszedbe, ne állj meg! Magyarul beszélve is előfordul, hogy nem jut eszedbe egy-egy szó; de ilyenkor nem hallgatsz el, hanem mondasz valamit:

• az az izé = tiu umo
• Affene, nem jut eszembe! = Diable, mi ne rememoras!
• Na, tudod, az a ruha, amit az emberek a fejükön hordanak! = Nu, vi scias, tiu vesto, kiun oni portas sur la kapo!
• Elnézést, nem jut eszembe a szó. Kérem árulja el, hogy mondják eszperantóul azt, hogy… = Pardonu al mi, mi ne rememoras la vorton. Bonvolu diri al mi, kiel oni diras Esperante, ke…

Vagy valami ilyesmit. Akár azt is nyíltan megmondhatod, hogy nem ismered ezt a szót (mi ne scias tiun vorton). Egy-egy szót nem tudni még megengedett; kukán ülni viszont már súlyos hiba.

A vizsgaközpont saját szavaival:

A sikeres vizsgázó képes az idegen nyelven szinte folyamatos társalgást folytatni általános és személyes témákról. Képes tájékoztatást adni, beszámolni személyes és közérdekű eseményekről. Ki tudja fejezni véleményét általános témákkal kapcsolatban, és képes érvényesíteni érdekeit a megfelelő nyelvi eszközök alkalmazásával.

A beszédkészség vizsgarészben a vizsgáztató először általános tárgyú beszélgetést folytat a vizsgázóval, aki ezt követően önállóan beszél az általa előzetesen kiválasztott, a beszélgetésétől eltérő témájú képről. A vizsgázó elmondja, mit lát a képen, majd megfogalmazza a képpel kapcsolatos benyomását, véleményét, érzéseit, személyes élményeit, esetleg reagál a vizsgáztató kérdéseire. Utolsó feladatként – egy általa ugyancsak előzetesen kihúzott – szituációs párbeszédet játszik el az egyik vizsgáztatóval, magyar nyelvi utasítások alapján.

A szóbeli ezen három feladatát együttesen pontozzák, néhány nyelvi szempont szerint: összesen 50 pontot kaphatsz rájuk. A hivatalos szabályzat szerint legalább 20-at el kell érned, hogy átmenj, de ez hülyeség. A szóbeli két feladatán összesen 70 pontot lehet szerezni, és 42 ponttól (60%-tól) sikeres. Tegyük fel, hogy a magnós feladatban minden kérdést tökéletesen megválaszoltál, és megkaptad az érte járó 20 pontot: itt még akkor is minimum 22-t el kell érned ahhoz, hogy átmenj. Tehát ez a 15 perces beszélgetés nagyon is fontos, nem lehet félvállról venni.

A beszélgetés pontozása egyébként elég bonyolult. 10 pontot kaphatsz, ha végig nyelvtanilag szabatosan beszélsz, és ha hibázol, ebből vonnak le pontokat; de a nyelvtani hibák miatt maximum csak 10 pontot fognak levonni . Ez azt jelenti, hogy itt nem kell különösebben aggódnod a nyelvtan miatt: sokkal fontosabb, hogy gyorsan és sokféleképpen tudj beszélni, és hogy minél nagyobb legyen a szókincsed.

A másik két szempont a mondataid kommunikatív értéke, és a bemutatott szókincsed változatossága:

• a bevezető beszélgetés során a kommunikáció sikeréért 10, a szókincsért 5 pontot kaphatsz
• a képleírásban mindkét szempontot 5-5 ponttal jutalmazzák
• a szerepjátékban pedig ismét 10 pontot ér a kommunikáció sikere, és 5-öt a használt szókincs.

Persze ezeknek a szempontoknak az érvényesítése egy kissé szubjektív. Ha a beszélgetés nem sikerül túl jól, de azért nem volt olyan rossz se, hogy rögtön kivágjanak, akkor a vizsgáztatók sokszor egy félmegoldást választanak: olyan alacsony pontszámot adnak, hogy a sikeres szóbelihez mindenképpen szükséged legyen a magnóhallgatáson szerzett pontjaidra is. Így ha jól sikerült a magnós feladatod is, akkor átmentél; ha nem, nem. Ezért érdemes sokat gyakorolni a hallás utáni szövegértést.  

A nyelvvizsga írásbeli részét általában nem azok javítják, akik felügyelték a termet a vizsga írásakor, ezért ott nincs különösebb jelentősége a személyes benyomásoknak. A szóbelin viszont több lehetőség van a vizsgázók szubjektív megítélésére, ezért érdemes megfogadni néhány jó tanácsot.

A vizsgáztatók megértéséhez alapvetően két dolgot kell tudni. Az egyik az, hogy a nyelvtanári fizetésből elég kevesen lesznek milliomosok, miközben egyáltalán nem biztos, hogy a munkájuk egyszerűbb, mint némelyik miniszteré. Ezért a vizsgáztatók nem érzik eléggé megbecsültnek magukat, és jó pontot érhetsz el náluk, ha legalább te tiszteletteljesen bánsz velük.

A tiszta, ápolt megjelenés és a rendszeres fogmosás előnyeit nem kell részleteznem. Marad a ruházat. A nyelvvizsgán persze nem muszáj öltönyben vagy estélyi ruhában megjelenni, de jó, ha a TANKCSAPDA feliratú pólód vagy a koptatott farmered helyett egy kicsit elegánsabb ruhát veszel fel.

Ha érdekel az eszperantó mozgalom, és mondjuk van eszperantós táskád, sapkád, kitűződ vagy egyéb használati tárgyad, azt is érdemes lehet magaddal vinni a vizsgára. Ez sajnos nem jelenti azt, hogy automatikusan átengednek, ezért nem érdemes ilyet kamuzni; de érezhetik belőle, hogy te alapvetően szimpatizálsz velük.

A legjobb mód pedig a vizsgáztatók megtisztelésére az, ha felkészülve mész vizsgázni. Ha sorozatosan nyelvtani hibákat vétesz, ha percekig kell gondolkodnod minden mondat előtt, vagy ha a kiejtéseden érződik, hogy alig beszéltél még eszperantóul, akkor nem fogják úgy érezni, hogy tiszteled a munkájukat. Azt fogják gondolni rólad: na, itt van még egy hülye, aki azt hitte, hogy mi egy kis pénzért bárkit átengedünk.

Persze nem fogják ezt éreztetni veled, ettől ne félj! A legrosszabb, ami a szóbelin történhet veled, az az, hogy bukás esetén újra be kell fizetned a vizsga díját. A vizsgáztatók nem fognak gorombáskodni veled: nekik az a munkájuk, hogy kedvesek legyenek, akkor is, ha nem tudnak átengedni. De néha egy-két pontot jelenthet a jó benyomás is.

A másik lényeges tudnivaló a vizsgáztatókról az, hogy a munkájuk meglehetősen unalmas. Persze minden egyes vizsgázó egy kicsit más, de mégis, könnyen bele lehet fásulni az ötezredik vizsgába. Különösen akkor, ha a vizsgázók többsége hazudik, mintha tankönyvből olvasná, hogy szeret olvasni és sétálgatni; és egy sincs, aki megtanulta volna a szótárból, hogy „a kedvenc sorozatom a Szex és New York”. (Amorado kaj Novjorko, ha szeretnél ezzel villogni, bár konkrétan a címeket nem szokás lefordítani. Angol eredetiben Sex and the City = Amorado kaj la Urbo.)

Novjorko (Forrás: Wikimedia Commons)

Már azzal is jó benyomást tehetsz a vizsgáztatókra, ha egy kicsit érdekessé teszed magad. Például ha van egy izgalmas munkád, vagy hobbid, esetleg a családi körülményeidben van valami rendkívüli, akkor azt érdemes elmondani a bemutatkozás során. Így a vizsga nekik szinte már nem is munka lesz, hanem egy jó beszélgetés: és hidd el, hálásak lesznek érte.

További előnye ennek a kis trükknek, hogy így te választhatod ki a témát, amiről beszélgettek. Ha felvetsz valami érdekes dolgot, akkor van esélyed rá, hogy a vizsgáztató ráharap, és erről fog kérdezgetni. Így otthon előre felkészülhetsz, megtanulhatod azokat a szavakat, amikre szükséged lehet, és gyakorolhatod a mondatokat, amik elhangozhatnának ebben a beszélgetésben.

Az ITK honlapján is van egy tippgyűjtemény a nyelvvizsgázóknak. Ezeket az ötleteket több ezer sikertelen vizsga és sok-sok fellebbezés alapján gyűjtötték össze, ezért mindenképpen érdemes ismerni őket.

Szóbelihez

A szóbeli vizsga beszédkészséget vizsgáló részének három feladata – 1. irányított beszélgetés, 2. önálló témakifejtés kép alapján, 3. szituációs párbeszéd – minden szinten azonos.

A beszédértés vizsgálata a beszédkészség vizsgarésztől elkülönülten, nyelvi laboratóriumban történik, alapfokon két, középfokon egy feladattal.

1. IRÁNYÍTOTT BESZÉLGETÉS

• Igyekezz oldottan és természetesen viselkedni. Nem baj, ha időnként hibázol, ha nem mindig tökéletes, amit mondasz. Sokkal fontosabb, hogy meg tudd mutatni, mit tudsz. A vizsgáztatók célja is az, hogy bebizonyíthasd, képes vagy használni a nyelvet az adott szinten: azt szeretnék elérni, hogy minél többet és minél változatosabban beszélj.
• Ne zavarjon, ha nem jut eszedbe valami, vagy nem sikerül egészen helyesen kifejezned magad, inkább arra figyelj, mi az, amit még elmondhatnál!
• Semmiképp se érd be azzal, hogy csak igen-nemmel felelsz, hanem próbálj meg 3-4 egész mondattal válaszolni a kérdésekre.
• A beszélgetés menetét terelheted számodra kedvező irányba. Felvethetsz újabb szempontokat, említhetsz érdekességeket. Jó taktika előre átgondolnod, hogy az egyes témákkal kapcsolatban mire tudnál kitérni.
• Mindvégig törekedj arra, hogy a lehető legtermészetesebb módon beszélj: ne betanult szöveget próbálj felmondani minden áron, hanem a kérdésekre válaszolj.
• Ha nem érted pontosan a kérdést, nyugodtan jelezd a vizsgáztatónak, hogy ismételje meg!
• Pozitívum, ha nem ragadsz le egyszerű közhelyeknél, hanem van tartalmasabb, egyénibb mondanivalód.
• Az alap- és középfokú vizsga a vizsgázó személyén keresztül a hétköznapi élet kérdésköreihez kapcsolódik. Ha esetleg nem szívesen közölnél magadról valamit, nyugodtan mondj helyette mást. A vizsgáztató a neveden kívül mást nem tud rólad, és nem is várja el, hogy mindenben igazat mondj: csak a nyelvi teljesítményedet értékeli.

2. ÖNÁLLÓ TÉMAKIFEJTÉS KÉP ALAPJÁN

• Tudatosan válaszd ki a képet, ne annak alapján, hogy szép-e vagy sem. Azt vedd figyelembe, hogy melyik képről van több mondanivalód. Gondold át, hogy rendelkezel-e a kép leírásához szükséges szókinccsel, és tudsz-e a leírást követően összefüggően beszélni a kép témájáról, illetve a témával kapcsolatos gondolataidról, asszociációidról, érzéseidről.
• Beszélj néhány percig önállóan, összefüggően a képről úgy, hogy először röviden leírod, mit ábrázol, majd elmeséled a témával kapcsolatos saját tapasztalataidat, végül összefoglalod és megindokolod a témával kapcsolatos véleményedet.
• A kép leírásakor a lényeges képi elemekre koncentrálj, ne vessz el fölösleges részletekben. Különösen kerüld olyan lényegtelen részletek megemlítését, amelyek idegen nyelvi megfelelőjét nem ismered.
• Ne próbálkozz a kép témájához többé-kevésbé illő, betanult szöveg felmondásával: igyekezz inkább a képen látottakból kiindulva kifejezni gondolataidat.
• Ne állj meg egy-két mondat után, újabb kérdésre várva. A vizsgáztató csak akkor tesz fel segítő jellegű kérdéseket, ha már nincs több mondanivalód az adott témával kapcsolatban, viszont addigi nyelvi teljesítményed még nem elegendő az értékeléshez.
• Számíts arra, hogy a vizsgáztató esetleg a tiédtől eltérő szempontot vagy gondolatot vet fel a képpel kapcsolatban. Ne hagyd, hogy ez megzavarjon, tarts ki nyugodtan saját elgondolásod mellett.

• Ezt a feladatot a felkészülés során érdemes gyakorolnod úgy, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott témáról egy (később több) percig beszélsz anélkül, hogy eltérnél tőle, vagy sokat ismételnéd magad.

3. SZITUÁCIÓS PÁRBESZÉD

• Ne fordítsd le a kihúzott cédulán szereplő szöveget!
• Miután figyelmesen elolvastad a szerepkártya utasításait, éld bele magad a megadott helyzetbe, és játszd el a kijelölt szerepet.
• Ha barátok közötti párbeszédről van szó, nyugodtan tegezheted a vizsgáztatót az adott idegen nyelven.
• A szerepkártya szövegét nyugodtan nézheted menet közben is.
• Készülj fel arra, hogy esetleg olyan helyzetet kell megoldanod, amilyenbe a valóságban sem szívesen intézkedsz. (pl. reklamálnod kell, mert hideg a leves a vendéglőben).
• Rugalmasan kezelheted a szereped, de ne rugaszkodj el tőle túlságosan.
• Ragaszkodj a konkrét utasításokhoz, de ne ragadj le a részleteknél. Ha valamit nem tudsz pontosan úgy kifejezni, ahogyan az utasításban szerepel, próbálkozz körülírással, alternatív megoldásokkal. Akkor sem kell megijedned, ha éppen a szerephez szükséges kulcsszó nem jut eszedbe.
• Legyél kreatív! Gondold át, tudnál-e még valamit hozzátenni az adott szituációhoz, tudnál-e kezdeményezni azon túl is, amit feltétlenül el kell mondanod.

4. HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE (NYELVI LABORATÓRIUMBAN)

• A szövegre vonatkozó kérdéseket már a szöveg lejátszása előtt tanulmányozhatod, és a meghallgatások közben is nézheted.
• A szöveg első meghallgatása során csak az átfogó értésre törekedj, hagyd a részleteket: alapfokon és középfokon még kétszer meghallgathatod majd.
• Ne ijedj meg, ha nem értesz valamit rögtön első hallásra! A teljes szövegből olyan információt is kihámozhatsz, amit önmagában nem is értettél pontosan.
• Ha a szöveg hallgatása közben jegyzetelsz, azt mindig az idegen nyelven tedd, mert mire magyarra fordítanád az információkat, elveszítheted a fonalat.
• Nagyon figyelmesen olvasd el a kérdéseket, s a hallott szövegből ezeknek megfelelően próbáld meg kigyűjteni az odaillő információt.
• Minden kérdésre próbálj meg felelni. Ha nem vagy biztos a válaszban, akkor is írd le a helyesnek vélt információt. Ha rossz a válasz, akkor sem kapsz érte büntetést!
• Ha összetett a kérdés (pl. "mikor és hol..."), adj választ a kérdés minden elemére. A feladatlap elolvasásakor alá is húzhatod az ilyen összetett kérdéseket, így biztosan nem felejted el megválaszolni egyik részüket sem.
• Válaszodban ne ismételd meg a kérdés szövegét.
• A kérdések utáni pontszám nagysága utal arra, hogy körülbelül hány (egy/egyszerű, vagy több/ összetett) információ megértése szükséges a kérdés megválaszolásához. Lehetnek olyan kérdések, melyek megválaszolásához 3-4, vagy akár még több információ szükséges.

Írásbelihez

1. Alapfok (B1)

Az alapfokú írásbeli vizsga három feladatból áll:

1.1. OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE

Egy prospektus, termékismertető vagy más, rövid, közérdekű kiadvány, illetve rövid újságcikk elolvasása után kell a szöveg alapján magyar nyelvű kérdésekre magyarul válaszolnod.

• Nem kell végig szótáraznod és lefordítanod a teljes szöveget. Ha erre törekszel, akkor a másik két feladatra valószínűleg nem marad elég időd.
• Tanácsosabb először elolvasni a szöveget, még úgy is, ha abból nem értesz mindent, majd figyelmesen olvasd el a kérdéseket, és keresd meg a szövegben azokat a részeket, amelyek választ adnak a kérdésekre.
• Azoknak a szavaknak a jelentését, amelyek többször is előfordulnak, vagy amelyek fontosak a válaszok megértéséhez, érdemes szótár segítségével tisztázni.
• Válaszaidat igyekezz tömören és egyértelműen megfogalmazni. Gyakran az információk címszavakban történő felsorolása is elegendő.
• Ha rossz a válasz, akkor sem kapsz érte büntetést! Ezért minden kérdésre próbálj meg válaszolni. Ha nem vagy biztos a válaszban, akkor is írd le a helyesnek vélt információt!

1.2. KÖZVETÍTÉSI KÉSZSÉGET MÉRŐ FELADAT

A feladat abból áll, hogy egy hivatalos vagy baráti e-mail, esetleg egy közérdekű tudnivalókat tartalmazó rövid szöveg információtartalmát kell közvetíteni – megadott szempontok alapján – egy harmadik (magyar) személynek, aki nem ért az idegen nyelven. Az előző feladattípushoz adott tanácsaink itt is hasznosak lehetnek, hiszen az idegen nyelvű szöveget előbb meg kell érteni ahhoz, hogy a kért információkat a magyar olvasó számára érthetően közvetíteni lehessen.

1.3. IRÁNYÍTOTT FOGALMAZÁS

A feladat egy rövid levél, üzenet, e-mail megírásából áll.

Figyelj az utasításra! Minden egyes irányítási szempontra térj ki a megoldás során.

• Törekedj az egyszerű gondolatokra és egyszerű megfogalmazásokra. Ne bonyolítsd túl a szöveget olyan közlendőkkel, amelyeket nem tudsz jól visszaadni az adott nyelven. Támaszkodj inkább azokra a kifejezésekre és fordulatokra, amelyek használatát már ismered.
• Ha úgy érzed, valamit nem tudsz helyesen kifejezni, próbáld másképpen megfogalmazni, ne ragaszkodj ahhoz, hogy lefordítsd a gondolataidat, változtathatsz is rajtuk.

2. Középfok (B2)

A középfokú írásbeli vizsga négy feladatból áll:

2.1. NYELVISMERETI FELADATSOR

• Először azokat a feladatokat oldd meg, ahol teljesen biztos vagy a helyes válaszban, s csak ezután törd a fejed a problematikus pontokon.
• Jó módszer lehet, ha letakarod a felkínált megoldásokat, és fejből igyekszel behelyettesíteni a hiányzó szövegrészt. Ha az általad gondolt megoldás szerepel a felkínált válaszok közt, akkor valószínűleg az a helyes válasz.
• Ha nem vagy biztos a helyes válaszban, először szűrd ki a nyilvánvalóan rossz válaszlehetőségeket, azután koncentrálj a lehetséges válaszok közül az adott szövegkörnyezetben legmegfelelőbb kiválasztására.
• Minden tesztkérdésre válaszolj, még akkor is tippelj, ha nem tudod a megoldást! Ha rossz a válasz, akkor sem kapsz érte büntetést.
• Az idegen nyelvet nem lehet csak tesztek megoldásával megtanulni. Ha a gyakorlás során rendszeresen jóval a megfeleléshez szükséges 60% alatt teljesítesz, akkor ne azt a megoldást válaszd, hogy éjjel-nappal teszteket oldasz meg, hanem próbáld nyelvtudásod más módon fejleszteni.

2.2. KÖZVETÍTÉS IDEGEN NYELVRŐL MAGYARRA

• Mindig olvasd végig a szöveget, mielőtt belekezdesz a fordításba. Így lesz összképed arról, hogy miről is szól, s ez segíthet olyan mondatok értelmezésében, amelyek önmagukban nehezen lennének érthetők.
• Ha a szövegnek van címe, annak fordítása maradhat a fordítás befejezése utánra, hiszen sokszor könnyebb megtalálni a szöveg lényegét kifejező frappáns magyar kifejezést a feladat megoldása után. Csak ne felejtsd el lefordítani, hiszen az pontvesztést eredményezne.
• A cikk mondanivalóját általában az első bekezdés tömöríti, ez a sajtónyelv egyik sajátossága, ne ijedj meg tőle, fel is darabolhatod az egyetlen, 3-4 sorból álló mondatot. Nyugodtan használj mellékmondatokat, de ügyelj arra, hogy a szöveg értelme azonos maradjon.
• Először érdemes megkeresni minden mondat alanyát és állítmányát, valamint rekonstruálni az ún. magmondatot, vagyis a lehető legrövidebb, még értelmes mondatot. (Például: „Amikor a kertben játszott, Pistike hirtelen oroszlánüvöltést hallatott.” >> „Pistike a kertben játszott.”) Majd a mondat további tagolásával megkeresni – akár a jelentéstől függetlenül is – a nyelvtanilag összetartozó részeket, és megállapítani a szerkezeti összefüggéseket.
• A szótár nem tartalmazza egy szó minden lehetséges jelentését. Ilyenkor érdemes egynyelvű szótárban is megnézni a keresett szót, az ugyanis megmagyarázza az értelmét, ezen kívül a mellékelt példamondatok is segíthetnek a helyes magyar kifejezés megtalálásában. Támaszkodj a józan eszedre, s válaszd azt a kifejezést, ami legjobban beleillik az adott szövegkörnyezetbe, s a magyar szöveg megértését leginkább megkönnyíti.
• Az újságok nevét nem kell lefordítanod, különösen nem, ha a szöveg alján forrásként szerepelnek. Az intézmények nevét viszont érdemes, főként, ha van megfelelőjük a magyarban (például: „Külügyminisztérium”). Ha nincs, a biztonság kedvéért írd oda az idegen nyelvű név mellé zárójelben a magyar nyersfordítást.
• Ügyelj a tartalmi pontosságra: csak annyira szakadj el az eredeti szövegtől, hogy fordításod magyaros legyen. A nyelvi szerkezeteket nem kell feltétlenül megtartanod; a jelentést, az információt viszont próbáld meg pontosan átültetni a magyar szövegbe is.
• Fordíts magyaros mondatszerkesztéssel és világosan, de ennél többre nem kell törekedned: a nyelvvizsga nem műfordítói vizsga.
• A szöveg nyersfordítása után olvasd át még egyszer a magyar változatot. A nagy összefüggések alapján próbáld meg átlátni a szöveget, s ne ragadj le az egyes szavaknál. Józan eszedre támaszkodva döntsd el, hogy fordításod az idegen nyelvű szöveg nélkül önmagában is megállja-e a helyét, és értelmes egészet alkot-e. Ha nem, javítsd ki az érthetetlen, félreérthető, vagy nehezen követhető részeket.

2.3. IRÁNYÍTOTT FOGALMAZÁS

• A feladatban választható két téma közül csak az egyikről írj!
• Ezt a feladatot valakinek címezve írd meg, s képzeld magad elé az illetőt, miközben fogalmazol.
• Összefüggő, életszerű szöveget írj, ne érd be az irányítási szempontok puszta lefordításával!
• Igyekezz véleményedet értelmesen, logikusan kifejteni az adott témáról, mert így több pontot kaphatsz fogalmazásod tartalmára, mint az, akinek nincs igazán mondanivalója, és csak betanult szövegeket vagy közhelyeket közöl.
• Ne írj sokkal hosszabb szöveget, mint amennyi kell, nem jár érte pluszpont! Elég, ha csak annyit írsz, amennyi kell, de azt igényes szókinccsel és mondanivalóval.
• Nem érdemes túl sokat szótáraznod. Támaszkodj inkább azokra a szavakra és kifejezésekre, amelyeket már ismersz. Az általad nem ismert kifejezéseket ugyanis nem biztos, hogy jó helyen és a megfelelő értelemben tudod használni.

2.4. OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE

• Ebben a feladatban nem az idegen nyelvű szöveg egészének vagy egyes részeinek lefordítására van szükség, hanem a kérdések megválaszolásával annak bizonyítására, hogy átfogóan és fontos részleteiben is megértetted a szöveget.
• A kérdésekre magyarul válaszolj. Az idegen nyelvű válaszokat akkor sem fogadják el, ha helyesek!
• A szöveget célszerű először egészében elolvasni, és átgondolni, mit közöl a felvetett témáról.
• Csak akkor használj szótárt, ha elakadsz, vagy elbizonytalanodsz a globális értésben.
• A címet nem kell lefordítani, a szöveg maradéktalan megértését azonban elősegítheti a benne megfogalmazott információ. Előfordulhat azonban, hogy a cím valódi jelentése csak utólag, a teljes szöveg ismeretében tárul fel.
• A kérdések elolvasása után célszerű számokkal megjelölnöd a szövegben, hogy melyik rész melyik kérdéshez tartozik. Csak ezután fogj hozzá a válaszadáshoz. Előfordulhat, hogy a kérdés megválaszolásához szükséges információkat a szöveg különböző részeiből kell összegyűjtened.
• Ez a feladat nem fordítás, tehát ne úgy „válaszolj” a kérdésekre, hogy a vonatkozó szövegrész mondatait folyamatosan lefordítod. Szorítkozz a kérdés megválaszolásához szükséges lényegi információk tömör közlésére.
• Nem szükséges kerek mondatokban fogalmaznod, de megoldásod – a tartalmi megfelelésen túl – legyen világos és könnyen érthető az olvasó számára, akár egy jó jegyzet.
• Minden kérdésre próbálj válaszolni, és mindent írj le, ami szerinted a válaszhoz tartozó információ lehet. Ha rossz a válasz, akkor sem kapsz érte büntetést!
• A kérdésekhez rendelt pontszám utal arra, hogy körülbelül hány lényegi információ vagy információcsoport tartozik a szövegben az adott kérdéshez.
• Sokszor már a kérdés megfogalmazása is utal arra, hogy a helyes válaszhoz több vagy összetettebb információ megértése, esetleg felsorolása szükséges (pl. „Részletezze” / „Sorolja fel...” / „Milyen okokból...”)
• Az áttekinthetőség érdekében a kérdések számozását a válaszok számozásában is kövesd.
• Ne magyarázd, ne értelmezd a szöveget, azért nem jár pont.
• Jelentős passzív szókincs nélkül nehéz megérteni egy újságcikket. Ezért olvass gyakran újságot, mind magyarul, mind pedig az adott idegen nyelven, akár az interneten, akár nyomtatott formában. Az olvasott cikk tartalmát próbáld meg szabatosan elmondani magyarul úgy, hogy az is értse, aki nem ismeri a cikket.

Van egy régi vicc:

– Hogy hívják eszperentéül Kerepestarcsát? 
– Kerepes-netegyele!

Az első időkben próbáltak minden névnek eszperantó változatot is létrehozni: így lett Budapestből meglepő módon Budapeŝto, Londonból Londono, Berlinből Berlino, Ázsiából meg Azio.

Ennek az előnye elvileg az, hogy szabályosak (hiszen a nevek főnevek, tehát főnév-végződést kell kapniuk), továbbá hogy így jól lehet őket ragozni. Például:

Én már láttam New York-ot. = Mi jam vizitis Novjorkon.

A keresztnevek szintén nem úszták meg az átalakítást: ahogy a Pál portugálul Paulo, latinul Paulus, angolul és németül meg Paul, úgy lett az eszperantóban Paŭlo, a Péterből Petro, a Józsefből meg Jozefo. A magyar Kalocsay Kálmán például Kolomano-nak hívta magát, Baghy Gyula meg Julio néven lett híres. Ezt persze megint jól lehetett ragozni, a rajongók legnagyobb örömére:

Láttam a Gyulát!! = Mi vidis Julion!!

Földrajzi problémák

A földrajzi nevekben azonban ez sok félreértést okozott. Például Genova eszperantó neve Ĝenovo,  viszont Genf eszperantó neve is kísértetiesen hasonlít erre: Ĝenevo.

Ma már csak az országneveket használják így, eszperantós alakban, illetve azon városok nevét, amikre még az „ősidőkben” elterjedt egy eszperantó megnevezés (például Genfet). Az összes többi helynevet eredeti formában használják, előzékenyen eléjük mondva a típusát. Például: Pest megye = departemento Pest.

Az országnevek problémájának külön története van. Szilvási László tankönyvében három típusba sorolja az országneveket:

1. Képzett nevek:
   • Az országok nevét eredetileg a népnevekből, az -ujo képzővel akarták képezni (pl. hungara = magyar; Hungarujo = „amiben a magyarok vannak”). Ez mára eltűnni látszik, ma az országnevek általában a latinosabb -io-ra végződnek (Hungario).
   • Az alapszó így főnévként a nép egy tagját jelöli (hungaro = magyar férfi; hungarino = magyar nő), míg az ország állampolgárát az -ano képzővel fejezzük ki (hungarano = magyar állampolgár), függetlenül attól, hogy a népbe is beletartozik-e.
   • Az országneveket logikusan lehet tovább képezni: pl. hungaria = magyarországi.
2. Összetett szóval kifejezett nevek:
   • Bizonyos országok nevében általában szerepelni szokott a lando = ország / föld szó. Lásd például Hollandiát: még magyarul is benne van a „land”. Ezeknél az ország eszperantó neve is egy összetett szó, ami egy előtagból és a lando szóból áll.
   • Itt a népnév néha lehet az előtag is (Pollando = Lengyelország, polo = lengyel férfi). De nem minden ország előtagja használható így, például hagyományosan nincs *nedero, csak most próbálják terjeszteni. Viszont az ország lakói mindig kifejezhetők az -ano képzővel: pl. nederlandano = hollandiai férfi. Ez azonban egyszerre jelöli a hollandokat és a bevándorlókat, tehát nincs meg az a különbségtétel, amit az első típusnál leírtam.
   • A problémák hatására ez a típus visszaszorulóban van az első típus javára. Például ma már gyakran Grekio-t mondanak Greklando helyett. 
3. Saját nevek:
   • Sok ország a világ nyelvein általában nem egy névről van elnevezve, hanem saját neve van. Például magyarul van Amerikai Egyesült Államok, de nincs *amerikai egyesült nép. Van Kanada, de nincsenek *kanadok.
   • Ezeket az országokat eszperantóul is saját néven emlegetik: Kanado, Usono. Utóbbi egy rövidítés kiolvasása: USN = Unuiĝintaj Ŝtatoj de Norda Ameriko = Észak-Amerikai Egyesült Államok.
   • A nép nevét pedig ebből a névből képzik az -ano képzővel: kanadai = kanadano.

Ha eddig bírtad követni, akkor van egy rossz hírem: előfordul, hogy ugyanazt az országot másképp nevezi az eszperantó akadémia, a szótárszerkesztők, illetve a Nemzetközi Eszperantó Szövetség. Ilyen például India, amit hagyományosan Hindionak neveztek, azonban az ország saját nevéből kiindulva ma már inkább Hinda Unio vagy Barato néven emlegetik. A Wikipédián készült egy ország-lista ezekről a különbségekről. 

Ünnepélyesen vagy tréfásan szokták mondani azt is, hogy Eszperancia, azaz az eszperantóul beszélők országa. Mivel ilyen ország valójában nincsen, nincs hivatalos neve sem, ezért ezt lehet Esperantio és Esperantujo formában is fordítani.

A keresztnevek problémái

A keresztnevek átalakítása szintén nem bizonyult túl használhatónak. Mint a Rochesteri Egyetem nyelvi klubjának honlapján írják, az újlatin nyelvekben sokszor ugyanaz a név férfinév és női név is lehet, a végződéstől függően: pl. a Mario férfinév, a Maria női. Eszperantóban persze az -a végződés nevek esetében nem szabályos. Mégis, el lehet képzelni, mit szólnának az olasz eszperantisták, ha ez a különbségtétel megszűnne!

Más nyelvekben meg másféle problémák vannak. Ezért ma már nem akarnak minden névre külön eszperantós alakot létrehozni. Ehelyett három főbb útja van a keresztnevek képzésének:

1. a már bevett eszperantó nevek használata (Péter = Petro)
2. a név átírása eszperantó ábécére (Charles = Ĉarlz; Brigitta = Brigita)
3. a név változatlanul hagyása. Ez főleg akkor jó, ha a név eredetileg latin betűs írással íródott, és az eredeti ejtése nem teljesen idegen az eszperantó kiejtési szabályoktól. Így a nevet olvasva is lesz némi elképzelésünk arról, hogy azt hogyan kellene ejteni. Persze a biztonság kedvéért oda lehet írni a név eredeti ejtését is: pl. Charles [ĉarlz].

A nem -o-ra végződő neveket persze nem lehet szabályosan ragozni, például nem mondhatod, hogy láttam a Dagoberteket (apát és fiát) úgy, hogy *mi vidis la Dagobertjn. Ezt nyelvtani szabály nem tiltja, csak éppen nem bírod így kiejteni. Ezért őket úgy ragozzuk, hogy kötőjellel hozzájuk tesszük az -o végződést, meg a szükséges ragot: mi vidis la Dagobert-ojn. Egy másik lehetőség, hogy előrakjuk a név típusát jelölő szót (sinjoro = úr, sinjorino = hölgy / asszony), és ezt ragozzuk: mi vidis sinjoron Kovács.

A női nevekkel még többet bajlódtak. Ódor György összefoglalója szerint Zamenhof maga sem volt határozott ebben a kérdésben, használta mindhárom fent leírt képzési módot:

• Voltak nevek, amiben szabályos -o végződést használt: Elizabeto, Anno.
• Néha viszont -a végződést is használt: Marta, Gerda, Helga. Ez persze szabálytalan alak, mert formailag melléknevet képezne, de cserébe hasonló a név eredeti alakjához.
• Volt olyan is, hogy egyáltalán nem nyúlt a nevekhez: Else, Inger, Molly.
• Végül pedig használt egy magyar szemmel nézve szokatlan eljárást is: egy férfinévhez tette az -ino képzőt, így csinált belőlük női neveket. A legjobb példa a Kristino, de volt nála Gustavino és Johanino is.

A gyakorlatban az -a végződésű női nevek terjedtek el a legjobban. Ennek ellenére az Eszperantó Akadémia ma is elfogadja az -o végződésű női nevek használatát; a végleges döntés még várat magára.

Magyartalanul

Van még egy szokás, ami eltér a magyartól. Ahogy a világ legtöbb nyelvében, úgy az eszperantóban is általában a keresztnév van elöl. Ez nem szabály, csak a legtöbben ezt várják. Ha tehát nem akarsz mindig mindenkit kijavítani, hogy te nem Tóth vagy, hanem Anna, akkor érdemesebb Tóth Anna helyett Anna Tóthként bemutatkoznod. Ez persze a Facebook korában már magyarul sem szokatlan dolog.

A középfokú írásbeli nyelvvizsga elején fél órád van kitölteni egy 50 kérdéses tesztet. A kérdések tipikusan a nyelvtani szabályok ismeretét tesztelik, de a szókincsük is középfokú lesz. Ez azért bajos, mert a teszt megoldása során nem használható szótár.

A megadott négy válaszlehetőségből mindig csak egyet fogadnak el helyesnek. Ha (ritkán) több is helyes lenne nyelvtanilag, akkor a legegyszerűbb, leginkább természetes formát válaszd ki! A nem egyértelmű feladatok miatt egyébként bukás esetén lehet fellebbezni is.

A tesztben minden helyes megoldás 1 pontot ér, ellenben a tévedésekért nincsen pontlevonás. Ebből adódik, hogy ha valamire nem tudod a választ, akkor is érdemes betippelni, hiszen sokat nyerhetsz és semmit sem veszíthetsz vele.

Fontos, hogy a tesztben a kérdések nem nehézségi sorrendben követik egymást. Ezért az a legjobb, ha nem az elejétől a végéig, sorban próbálod megoldani a kérdéseket, hanem azt csinálod, hogy az elején végigolvasod az egészet, és minden olyan választ bejelölsz, amit egyszerűnek és magától értetődőnek látsz. Így gyorsan szerzel néhány pontot, és a hátralévő időben foglalkozhatsz azokkal, amik több figyelmet igényelnek.

A másik fontos dolog, amit a tesztről tudni kell, az, hogy viszonylag hosszú. Kábé fél perc alatt kell megoldanod egy-egy kérdést. Ez nem lehetetlen feladat, mert a kérdések viszonylag könnyűek, ha megtanultad a nyelvtant. De azért igyekezni kell.

A tesztet gép javítja ki, ezért a válaszokat egy külön lapra (a tesztjegyzőkönyvre) kell írni úgy, hogy a helyes válaszhoz tartozó négyzetet beikszeled. Egy ilyen táblázatot képzelj el:

A feladatok szövegét tartalmazó lapon tehát hiába karikázgatod be a helyes választ, azt nem fogják pontozni!

A tanuláshoz szerkesztettem egy ilyen tesztlapot, amit kinyomtathatsz, és a segítségével teljesen úgy gyakorolhatod a tesztírást, ahogy a vizsgán kell majd csinálod. A letöltéséhez kattints ide: teszt-lap.pdf! 

A tesztírás gyakorlásához van egy ingyenes online teszt az Eszperantó.hu oldalon, illetve tíz teljes teszt elérhető a vizsgaközpont által kiadott Eszperantó írásbeli nyelvvizsga című könyvben (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2010, szerkesztette Salomonné Csíszár Pálma). A könyvet megtalálod a nagyobb könyvtárakban is. 

A teszten szerzett pontjaidat nem egyszerűen hozzáadják az összpontszámodhoz, hanem egy átszámítási táblázatot használnak: ha 15 vagy annál kevesebb pontot szerzel, akkor végül 0-t kapsz, míg ha tökéletes lett a teszted, akkor 15-öt. A kettő között a helyes megoldásaid számával együtt a pontszámod is emelkedik.  

A legtöbb vizsgafeladatban el kell érni egy bizonyos minimális pontszámot, a megszerezhető pontszám 40%-át, hogy a nyelvvizsga sikeresnek számítson. Azaz hiába remekelsz az egyik feladatban, ha a másikhoz már hozzá se tudsz szagolni. Ebben a teszt kivétel, itt nincsen minimumszint. Ennek ellenére mégis érdemes készülni rá, mivel ez a feladat otthon, egyedül is jól begyakorolható. A végeredmény számításakor pedig döntő lehet az a pontszám, amit itt szereztél meg.

Van néhány szó, amit érdemes tudni a mai nyelvvizsgázóknak, de a régebbi kiadású tankönyvek és szótárak nem tartalmazzák őket. Ezekből egy rövid gyűjtemény:

A számítógép részei:

• komputilo = számítógép
• ekrano / monitoro = képernyő / monitor
  
• muso = egér
• musmato / mustapiŝo = egéralátét
• musmontrilo = egérmutató
• klavo = billentyű
• klavaro = billentyűzet
• memorilo = számítógép-memória
• procezilo / mikroprocezilo = processzor / mikroprocesszor
  
• disko = lemez
  
• diskilo = lemezmeghajtó / merevlemez
  
• kompaktdisko / KD-disko / laserdisko / lumdisko = CD-lemez
  
• DVD-disko = DVD-lemez
  
• kompaktdiskilo / KD-legilo = CD-lejátszó
• operaciumo / mastruma sistemo = operációs rendszer
  

A számítógép használata:

• informadiko = informatika, számítástechnika (D betű van benne, ahogy a televíziót is televidio-nak mondják)
• ŝalti = bekapcsolni
• elŝalti / malŝalti = kikapcsolni
  
• dosiero = fájl
• dosiernomo = fájlnév
• dateno = adat
• dosierujo / branĉo = könyvtár
• subdosierujo = alkönyvtár
• programo = program
  
• musklako = kattintás
• klaki = kattintani
• butono = gomb
• konservi / sekurigi = menteni
• nuligi = letörölni
  
• kompaktigi = tömöríteni
• kompaktigita = tömörített
• zipigita = zippelt
• ekranfono = háttérkép
• diskospaco = lemezterület
  
• litertipo / tiparo = betűtípus
  
• literumilo = helyesírás-ellenőrző program
  
• komputila ludo = számítógépes játék

Internet:

• reto / interreto = háló / internet
• retejo = webhely / honlap
  
• paĝo = weblap
• ligilo = link / hivatkozás
• urlo = URL
• foliumilo = böngészőprogram
  
• linea / senlinea = online / offline
• retbabili = chatelni
• retbabilado = chat
• babilejo / retbabilejo = chatszoba
• afiŝi = fórumra írni
• flami = flame-el (fórumon indulatosan vitatkozik)
• dissendolisto / diskutlisto = levelezőlista
• forumo = fórum
• blogo = blog
• podkasto = podcast
• elŝuti / alŝuti = letölt / feltölt
• enretiĝi = felkerül valami az internetre
• paĝlego = „kattintás” / oldalletöltési statisztika
• ciberkafejo = netkávézó

Internetes oldalak:

• Vikipedio = Wikipédia
• guglo = Google kereső
• guglas = guglizik
• pepas = csiripel / twittel
• pepilo = Twitter / mikroblog

E-mail:

• retletero / retmesaĝo / retpoŝto = e-mail
• retadreso / retpoŝtadreso = e-mail cím
• heliko = kukac (szó szerint: „csiga”)
  
• punkto = pont
  
• paperpoŝto = csigaposta (hagyományos, papír-alapú)
• kunsendi = csatolni

Regisztráció az interneten:

• registriĝi = regisztrálni
• ensaluti / elsaluti = bejelentkezni / kijelentkezni
• identigilio = bejelentkezési név
• konto = felhasználói fiók

Egyéb eszközök:

• poŝtelefono = mobiltelefon
• satelito / sputniko = műhold
• navigilo = navigációs készülék
• satelita navigilo = GPS

Az előző részben átnéztük, hogy milyen kultúrája van, és milyen nincs az eszperantónak. Most az eszperantó jelképei kerülnek sorra.

Az eszperantó mozgalomnak számos jelképe van. A legalapvetőbb mind közül a zöld szín (viccesen hangzik: verda). Ez még Zamenhof idejében társult az eszperantóhoz, állítólag a nyelv sikerébe vetett remény szimbóluma. A híres magyar eszperantista költő, Julio Baghy írt is egy könyvet a mozgalomban töltött első éveiről, aminek azt a címet adta, hogy Zöld szív (Verda koro). Az igazán fanatikus eszperantisták gyakran úgy néznek ki, mint az írek Szent Patrik napján, zöldbe öltöznek tetőtől talpig. (Sed ne ĉiu insekto estas skarabo: attól még, mert valaki zöldbe öltözik, nem biztos, hogy fanatikus eszperantista.)

Forrás: G-Star Fall 2010 Collection (About.com)

A zöld színt persze más mozgalmak is használják, így szükség volt ennél konkrétabb szimbólumokra is. Az ötágú csillagot Louis de Beaufront, az eszperantó egyik legkorábbi rajongója és az ido egyik megalkotója kezdte használni; a jelentése ugyanaz, mint az olimpiai ötkarikáé, azaz az öt lakott kontinenst jelképezi. Magától értetődő, hogy a csillag színe általában zöld. Ezért ha azt olvasod, verda stelo, biztos lehetsz benne, hogy az eszperantó csillagra, vagy átvitt értelemben magára az eszperantóra gondoltak.

A csillaggal a legkülönfélébb formákban lehet találkozni. Ez például mézeskalács:

Forrás: Kulturális Eszperantó Szövetség

Emez meg az Észak-Amerikai Eszperantó Szövetség emblémája:

Az első eszperantó világtalálkozón (Universala Kongreso de Esperanto) még zászlót is kerestek a mozgalomnak, a legaktívabb francia eszperantó klub zászlaját szavazták meg. A zászlón szerepel a zöld szín és a zöld csillag is.

Forrás: Wikimedia Commons

A saját zászló száz évvel ezelőtt meglehetősen gyakori volt, sok más klubnak is volt zászlaja. Idővel ez a szokás kiveszett, ma már csak nagyon kevés rendezvényen találkozunk ünnepélyes zászlófelvonással, az olimpiai zászló a ritka kivételek közé tartozik. Ezért 1987-ben, az eszperantó megszületésének századik évfordulója alkalmából egy új jelképet is készítettek:

Ez a jubileumi szimbólum két egymás felé fordított E betűből áll, és a kettő együtt alkot kerek egészet. A kép lényege, hogy a cirill ábécé E betűje pont a latin E fordítottja. A jubileum idején még tartott a hidegháború, amikor a cirill ábécét használó Szovjetunió és a latin alapú ábécéket használó nyugat képi egysége fejezhette ki a kultúrák békés együttélésének gondolatát.

Ezek tehát az eszperantó szimbólumai. Persze még számos változatuk alakult ki, hiszen a mozgalmi jellegből fakadóan mindenki olyan jelvényt használ, amilyen tetszik neki. A keresztény eszperantó mozgalom zászlajában például a csillag fölött kereszt is volt, míg a kommunista eszperantisták a zöld helyett vörös csillagot varrtak a zászlóra. A jobbra látható címer meg az Egyezmény az Eszperantó Polgárságért honlapján szerepelt.

Vannak viszont olyan jelképek is, amik kevésbé változnak. December 15-én volt például Zamenhof születésnapja, amit sok helyen megünnepelnek valamilyen formában. Ez nem csak az alkotó személye előtti tisztelgés, hanem egyúttal az eszperantó bemutatkozásának évfordulója is, ugyanis a 19. születésnapján rendezett összejövetelen beszélt először az ötleteiről a barátainak. 

Az eszperantónak nincsen himnusza, van viszont egy pár vers, amit megzenésítettek, és sokszor himnusz gyanánt használják. Ilyen például Zamenhof két ilyen verse:

La Espero

En la mondon venis nova sento,
tra la mondo iras forta voko;
per flugiloj de facila vento
nun de loko flugu ĝi al loko.

Ne al glavo sangon soifanta
ĝi la homan tiras familion:
al la mond' eterne militanta
ĝi promesas sanktan harmonion.

Sub la sankta signo de l' espero
kolektiĝas pacaj batalantoj,
kaj rapide kreskas la afero
per laboro de la esperantoj.

Forte staras muroj de miljaroj
inter la popoloj dividitaj;
sed dissaltos la obstinaj baroj,
per la sankta amo disbatitaj.

Sur neŭtrala lingva fundamento,
komprenante unu la alian,
la popoloj faros en konsento
unu grandan rondon familian.

Nia diligenta kolegaro
en laboro paca ne laciĝos,
ĝis la bela sonĝo de l' homaro
por eterna ben' efektiviĝos.

La vojo

Tra densa mallumo briletas la celo,
Al kiu kuraĝe ni iras.
Simile al stelo en nokta ĉielo,
Al ni la direkton ĝi diras.
Kaj nin ne timigas la noktaj fantomoj,
Nek batoj de l' sorto, nek mokoj de l' homoj,
ĉar klara kaj rekta kaj tre difinita
ĝi estas la voj' elektita.

Nur rekte, kuraĝe kaj ne flankiĝante
Ni iru la vojon celitan!
Eĉ guto malgranda, konstante frapante,
Traboras la monton granitan.
L' espero, l' obstino kaj la pacienco, –
Jen estas la signoj, per kies potenco
Ni paŝo post paŝo, post longa laboro,
Atingos la celon en gloro.

Ni semas kaj semas, neniam laciĝas,
Pri l' tempoj estontaj pensante.
Cent semoj perdiĝas, mil semoj perdiĝas, –
Ni semas kaj semas konstante.
„Ho, ĉesu!” mokante la homoj admonas, –
„Ne ĉesu, ne ĉesu!” en kor' al ni sonas:
„Obstine antaŭen! La nepoj vin benos,
Se vi pacience eltenos”.

Se longa sekeco aŭ ventoj subitaj
Velkantajn foliojn deŝiras,
Ni dankas la venton, kaj, repurigitaj,
Ni forton pli freŝan akiras.
Ne mortos jam nia bravega anaro,
ĝin jam ne timigos la vento, nek staro,
Obstine ĝi paŝas, provita, hardita,
Al cel' unu fojon signita!

Nur rekte, kuraĝe kaj ne flankiĝante
Ni iru la vojon celitan!
Eĉ guto malgranda, konstante frapante,
Traboras la monton granitan.
L' espero, l' obstino kaj la pacienco, –
Jen estas la signoj, per kies potenco
Ni paŝo post paŝo, post longa laboro,
Atingos la celon en gloro.

A La Espero-t többször is megzenésítették. A leggyakrabban játszott változat meghallgatható a Wikimediában, és letölthető a vegyeskari kotta is.