HTML

Eszperantó sarok

Tippek, tanácsok és érdekességek az eszperantó nyelv tanulásával kapcsolatban. Ha érdekel az eszperantó, vagy ha ajánlották, de nem igazán tudod, mit gondolj róla, vagy ha bármilyen problémád van a tanulás során, nézz szét, hátha tudok segíteni!

Mottó

„Nincsenek már rózsaszín álmaim a magyar eszperantó mozgalomról.”

 Szilvási László,
a Kulturális Eszperantó Szövetség elnöke

Friss topikok

Kapcsolat

Szerkesztő:
Denielo Hungara

E-mail: eosarok-kukac-gmail-pont-com

Az eszperantó belső ellenzéke

2013.04.16. 15:01 Denielo Hungara

Az ember azt gondolná, ha létezik egy mindenki által könnyen megtanulható nyelv, azt felesleges tovább egyszerűsíteni. Ezzel szemben amióta csak létezik az eszperantó, azóta születnek újabb és újabb reformkísérletek. Lássuk, mik a leggyakoribb panaszok!

Az eszperantó alapjait Zamenhof fektette le, de néhány döntését már az alapító életében is élesen vitatták. Mégsem tértek le az általa kijelölt útról, a nyelv – számos bővítése és változása ellenére – megmaradt az eredeti kereteken belül. Hogy miért? Egyszerű: azok között, akik már beszélték a nyelvet, a kritikusok mindig kisebbségben voltak.

1894-ben például, alig hét évvel az eszperantó bemutatása után, maga Zamenhof állt a kritikusok élére, és összegyűjtötte, összerendezte az általa elfogadhatónak tartott módosításokat. De hiába állt a reformok mellé minden tekintélyével, az eszperantisták számára ez is kevésnek bizonyult.

A későbbi reformtervezeteket főleg nyelvészek, illetve a kezdő eszperantisták készítették, tehát mindig olyanok, akik valamilyen szempontból kívülállónak, kevésbé tekintélyesnek számítottak, mint a mozgalom régi tagjai. Nem is lehet csodálkozni azon, hogy az újítások nem terjedtek el. 1905-ben, az első eszperantó kongresszuson külön határozatot is hoztak arról, hogy bármilyen fejlődés is történjék a nyelvben, Zamenhof eredeti szabályait nem szeghetik meg.

 

Ötletek

Az eszperantó reformerei próbálkoztak egyszerűsítéssel (Esperanto sen fleksio), bonyolítással (Poliespo), az ékezetek elhagyásával (Mundolinco), vagy éppen az egész nyelv esztétikusabbá, érdekesebbé tételével (Esperant’). Az eszperantó megreformálása olyan gyakori téma, hogy a legnagyobb hazai eszperantós levelezőlista szabályzata külön kimondja, hogy a lista csak a nyelv használatával foglalkozik, ne írjanak rá a megváltoztatásával kapcsolatban.

A legelső ötlet, ami minden magyar tanulónak eszébe szokott jutni, az a melléknévragozás eltörlése. Az eszperantóban ugyanis, a legtöbb természetes nyelvtől a magyartól eltérően, a mellékneveket számban és esetben egyeztetni kell a hozzájuk tartozó főnévvel:

  • kis fehér papír = malgranda blanka papero
  • kis fehér papírok = malgrandaj blankaj paperoj
  • kis fehér papírt = malgrandan blankan paperon
  • kis fehér papírokat = malgrandajn blankajn paperojn
    ugyanez egyeztetés nélkül így hangzana: malgranda blanka paperojn

Ez, és sok más hasonló ötlet már benne volt Zamenhof 1894-es reformtervei között is, és azóta újra meg újra előkerül. Benne volt az ezidáig legjobban előkészített reformtervezetben is, amit egyszerűen csak úgy neveznek: az utód (ido).

 

Az ido

Az ido egy, az eszperantón alapuló mesterséges nyelv, amit 1907-ben hozott létre néhány eszperantista. Azért dolgozták ki, mert úgy látták, hogy sem az eszperantó, sem a többi korabeli mesterséges nyelv nem alkalmas arra a feladatra, amire kitalálták: hogy egy mindenki számára könnyen megtanulható, kultúrákat összekötő közvetítő nyelv legyen.

Az ido elhagyta az eszperantó számos gyakran kritizált jellegzetességét, mint például a melléknévragozást; de ezeken túl nem hozott nagyobb változtatásokat a nyelvben. Az ido nyelvű szövegek egy gyakorlott eszperantista számára viszonylag jól érthetők, kb. úgy, mintha egyazon nyelv különböző nyelvjárásai lennének. Ráadásul a kutatások szerint az idót semmivel sem könnyebb megtanulni, mint az eszperantót: ha van is köztük némi különbség, az nagyon kicsi. Itt van például a Miatyánk szövege mindkét nyelven:

EO IO
Patro nia, kiu estas en la ĉielo,
Via nomo estu sanktigita.
Venu Via regno,
plenumiĝu Via volo,
kiel en la ĉielo, tiel ankaŭ sur la tero.
Nian panon ĉiutagan donu al ni hodiaŭ.
Kaj pardonu al ni niajn ŝuldojn,
kiel ankaŭ ni pardonas al niaj ŝuldantoj.
Kaj ne konduku nin en tenton,
sed liberigu nin de la malbono.
Patro nia, qua esas en la cielo,
tua nomo santigesez;
tua regno advenez;
tua volo facesez
quale en la cielo, tale anke sur la tero.
Donez a ni cadie l'omnadiala pano,
e pardonez a ni nia ofensi,
quale anke ni pardonas a nia ofensanti,
e ne duktez ni aden la tento,
ma liberigez ni del malajo.

Talán éppen emiatt van az, hogy az ido a mai napig fenn tudott maradni. A legtöbb mesterséges nyelv az alkotója halálával eltűnik, ido nyelvű szövegek és dalok viszont még ma is születnek, és van néhány száz ember, aki magas szinten beszéli a nyelvet.

 

Más tervezetek

Az eszperantóval kapcsolatos legalapvetőbb probléma az, hogy az alkotója nem volt képzett nyelvész. És persze az első beszélői között is alig akadtak nyelvészek. Így az eszperantó jó néhány szabálya egyszerű, de mesterkélt, életidegen lett. Például az anya szót (patrino) az apából képzi, így szó szerinti jelentése: „nőnemű apa”. Azáltal pedig, hogy bármit bármivel össze lehet kombinálni, sokszor nyelvtörő hangkapcsolatok jönnek létre:

EO [ejtsd] HU
sciencfikcio [szciencfikcío] tudományos fantasztikum
metroo [metróo] metró
ekkriis [ekkríisz] felkiáltott
Ĉu ŝi scias? [csu si szcíász] Vajon tudja?
Ĝuu! [dzsúu] Élvezd!
La heroo opiniis ke... [lá heróo opiníisz ke] A főhős úgy gondolta, hogy...

Jellemző, hogy Otto Jespersen, a dán nyelvész, akit a filológia Einstein-jének is neveztek, először az idót támogatta az eszperantóval szemben, majd később létrehozott egy saját mesterséges nyelvet, a novialt. Ez a mesterséges nyelv sokkal jobban igazodik a természetes nyelvek logikájához, kiküszöbölve az eszperantó számos hibáját és túlkapását. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért, a tervezete sohasem terjedt el igazán.

A noviallal szemben azonban van egy mesterséges nyelv, amely viszonylagos sikert aratott. Az interlingva névre hallgató nyelvtervezet nagymértékben épít a latin nyelvre, és annak természetes leszármazottaira, az újlatin nyelvekre (olasz, spanyol, portugál, francia, román, stb.) Ezen nyelvek beszélői számára az interlingva nagyon könnyen megtanulható, és valóban közvetítő nyelvként tud működni. Emellett több iskolában használják afféle bevezetőként a nyelvtanulásba. Az interlingva tehát pont azokon a területeken sikeres, amit az eszperantó is el akar érni, vagy amiken az eszperantó is használható lenne.

Interlingvához magyar nyelvű tankönyv is készült Jeszenszky Ferenc jóvoltából. Az eszperantistáknak egyébként az interlingva számos eleme ismerős lesz, mert Zamenhof is nagyban épített az újlatin nyelvekre. Itt van egy, az eszperantót gyalázó példamondat mindkét nyelven. Előre is elnézést kérek a propagandáért; a mondat a magyar nyelvű tankönyv bevezetőjéből származik, de a hasonlóságok bemutatására megteszi:

  • Eszperantóul:
    Ĉiam kiam oni diskutas tiajn problemojn en la Unuiĝintaj Nacioj kaj en aliaj internaciaj organizaĵoj, preskaŭ ĉiuj ŝajnas nescii ke ekzistas aliaj eblaj solvoj, ne tiel neraciaj.
  • Interlingvául:
    Sempre quando on discute tal problemas in le Nationes Unite e in altere organisationes international, quasi omnes sembla ignorar que existe altere solutiones possibile, non si irrational.
  • Magyarul: 
    Mindig, amikor ezeket a problémákat vitatják az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben, úgy tűnik, szinte senki sem tudja, hogy léteznek más lehetséges megoldások is, amik nem ennyire ésszerűtlenek. 

Ezek a mesterséges nyelvek (a novial és az interlingva) már nem az eszperantó utódai. Az eszperantó ellenfelének számítanak, mivel ugyanarra a célra törnek: közvetítő nyelvek akarnak lenni. Mint a fenti szövegből is látható, az egyes nyelvek hívei sokszor élesen kritizálják a többi nyelvet. Bizonyos értelemben azonban minden mesterséges nyelv az eszperantó hatása alatt áll, mivel az eszperantó egy viszonylag régi, és a mai napig is a legsikeresebb ilyen projekt. 

Frissítve: 2013. április 22.

5 komment

Címkék: nyelvtanulás eszperantó ido mesterséges nyelv melléknévragozás hányan beszélik novial Otto Jespersen Zamenhof természetes nyelv Jeszenszky Ferenc interlingva

A bejegyzés trackback címe:

http://eosarok.blog.hu/api/trackback/id/tr705228879

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

vladimir964 2013.04.17. 16:38:11

Amit a melléknévragozásról írt a cikkíró, sajnos az eszperantó és a magyar nyelvi ismeretein kívüli bődületes sötétségről árulkodik. A szláv nyelvekben a melléknév számban, nemben, és esetben igenis alkalmazkodik a főnévhez, akárcsak az indoiráni nyelvcsalád legtöbb nyelvében.
Az, hogy a magyarban nincs ilyen, nem jelenti azt, hogy a "természetes" nyelvekben nincsen ilyen. Mielőtt valaki lingvisztikai témájú cikket írna, nem ártana több nyelvet beszélnie, illetve ilyen irányú tanulmányokat folytatnia.

ombie 2013.04.17. 16:49:31

Meg mondjuk a németben is, spanyolban is, és asszem a latinban is.

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2013.04.17. 17:07:29

Tudtátok, hogy Magyarországon sokkal több nő beszéli az eszperantót, mint férfi?

Denielo Hungara · http://eosarok.blog.hu 2013.04.22. 15:17:22

Huhú, végre egy olvasó!

@vladimir964:
"A szláv nyelvekben a melléknév számban, nemben, és esetben igenis alkalmazkodik a főnévhez, akárcsak az indoiráni nyelvcsalád legtöbb nyelvében. Az, hogy a magyarban nincs ilyen, nem jelenti azt, hogy a természetes nyelvekben nincsen ilyen."

Igazad van, ez a rész egy kicsit zavarosra sikerült.

Én nem a melléknévragozást akartam ekézni, csak példát állítani az eszperantó megreformálásával kapcsolatos ötletekre. Ez egy jó példának tűnt, mivel a magyarban nincs melléknévragozás, az eszperantót tanuló magyarok viszont általában már az elején találkoznak vele.

Jó kérdés, hogy miért akarták 1894-ben és az idóban is eltörölni a melléknévragozást. Hiszen akkoriban még asszem zömében olyanok beszélték a nyelvet, akiknek az anyanyelvében is volt ilyen egyeztetés. Valami más bajuk lehetett vele, de ennek nem néztem utána.

A mesterkéltséggel, természetellenességgel kapcsolatos vádakra már nem a melléknévragozást akartam példaként állítani, hanem az -in- képzőt, és a nehezen kiejthető hangkapcsolatokat.

@Távmunka blog: fura... Ez egy jó érv lehet az eszperantó-tanulás mellett :)

eventoj 2013.04.23. 18:46:42

@Denielo Hungara: "Huhú, végre egy olvasó!"

Miért gondolod, hogy csak egy? Én például folyamatosan követem, hogy mit írsz. :-)